• Mikor másolhatóak le a személyes okmányok.

    A NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) szerint egyértelműen tilos személyi igazolványt vagy más személyes okmányt lemásolni, ha erre nincs külön törvényben megadott engedély. Ez akkor is szabálytalan, ha az érintett hozzájárul ahhoz, hogy lefénymásolják az iratát, mert ez a gyakorlat sérti a célhoz kötött adatkezelés elvét.

    Ennek értelmében a munkáltató nem másolhatja a személyes okmányainkat. Mint ahogy a telekommunikációs szolgáltatók sem készíthetnek másolatot fényképes igazolványainkról a szerződés kötés során. A szállásadóknak sincs lehetősége fénykép vagy másolat készítésére, csak a VIZA rendszerbe az okmányolvasó szoftver segítségével beolvasni az adatokat.

    Kivételt képeznek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján meghatározott szolgáltatók. De természetesen csak akkor, ha az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) értelmében, a másolat készítés ténye szerepel adatkezelési tájékoztatójukban.

    Többek között:

    • Hitelintézetek
    • Pénzügyi szolgáltatók
    • Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók
    • Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak
    • Nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzők
    • Ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők
    • Könyvvizsgálói tevékenységet végzők
    • Szerencsejáték-szolgáltatók
    • Ügyvéd, közjegyző
    • Bizalmi vagyonkezelő.

    Visszaélések személyes adatokkal:

    NAIH határozatok és állásfoglalások a témában:

  • Milyen veszélyt rejt, ha nem jelentjük személyes okmányaink elvesztését?


    Amennyiben elveszítjük a fényképes igazolványunkat, az egyik legelső és legfontosabb teendőnk, hogy ezt haladéktalanul jelezzük a hatóságok felé. Ezt az alábbi helyeken tehetjük meg:

    • bármelyik kormányablakban,
    • online az ügyfélkapun keresztül,
    • külföldön tartózkodva bármelyik konzuli tisztviselőnél,
    • a rendőrségen.


    Fontos tudni, hogy az elvesztését legkésőbb 3 munkanapon belül be kell jelenteni.

    Mi történhet, ha nem jelentjük? Néhány példa erre, az anonimizált bírósági határozatok közül:

  • Tulajdoni laptól független lakástörzskönyv?

    Az ötlet nem újkeletű, már az ORFK a parlament lakásmaffia-jelenséggel foglalkozó albizottságának készített jelentésben is egy lakástörzskönyv bevezetését javasolja.

    „A jelentésben javasolják a tulajdoni laptól független, kizárólag a tulajdoni jog igazolására szolgáló lakástörzskönyv bevezetését; valamint indokoltnak tartanák a tulajdoni lapok adattartalmának felülvizsgálatát is. Jelenleg nem kell értesíteni az ingatlan tulajdonosát, ha valaki kikéri a tulajdoni lapot; ugyanakkor a rendőrség tapasztalatai szerint a kikért lapok alapján a bűnözők személyi igazolványt hamisítanak, és így hitetik el, hogy a lakás jogos tulajdonosai. Adatvédelmi szempontból pedig aggályos lehet, hogy a tulajdoni lapon fel van tüntetve az ingatlan terheltségének tényén túl, a tulajdonos tartozásának mértéke.”

  • Mi az amit ne írjunk alá.

    Továbbra is előfordul, hogy beszámítható állapotban lévő emberek, szabad akaratukból, üres papírlapokat, mi több
    személyes adataikkal kitöltött, de mást nem tartalmazó biankó lapokat, vagy tárgy nélküli meghatalmazásokat írjanak alá.
    Ennél nagyobb adatvédelmi felelőtlenség nem igazán létezik.

    Néhány példa az anonimizált bírósági határozatokból szemezgetve:

  • Az oldal célja.

    Elsősorban az adatvédelem fontosságára és a velünk élő adatvédelmi anomáliákra szeretnénk felhívni a figyelmet.

    Hosszú távú célunk a személyi azonosító szám eltávolítása a lakcímkártyáról.
    Amely továbbiakban egy új plasztik kártyán kapna helyet, hologramos formában, megnehezítve az illetéktelen hozzáférést.
    Addig is tájékoztatni szeretnénk az állampolgárokat, hogy törvényi kötelességük ezen adat védelme, ezért alternatívaként, a szám eltakarását lehetővé tevő, hologramos matrica forgalmazásában és elérhetővé tételében látjuk a megoldást.

    Fontos tudni, hogy általánosságban jelenleg két helyen van használatban a személyi azonosító az országban,
    a választási rendszerben és a földhivatali nyilvántartásban.

    Ha kompromittálódik ez az adat, akkor mind választási, mind ingatlan csalások kivitelezésére használható.